Kőtár

A lapidárium római kőanyaga viszonylag kis darabszáma ellenére jól reprezentálja Pannonia provinciális kőemlékeit. A gyűjteményben katonai és polgári feliratok, a mindennapi élet tartozékai és a halotti kultusz emlékei egyaránt megtalálhatók. A síremlékanyag, melynek darabjai között az előkelő városi tisztviselő, a magas rangú katona, a római polgárjogot nyert bennszülött és a felszabadított rabszolga sírköve egyaránt szerepel, mintegy keresztmetszetét nyújtja Pannonia lakosságának.

Belatusa sírköve, Bruck-Újfalu

A kiállításban található kora római kori kelta sírkövek Nyugat-Magyarország legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményét jelentik. A kelta őslakosság síremlékei külön egységet képeznek, mivel az összes sírkő Sőtér Ágost bruck-újfalusi ásatása során került elő 1899-ben. A Kr. u. I. századból származó síremlékeket a késő római korban építőanyagként használták fel: a halottakat az egykori sírkövekből összeállított koporsókba tették. Az eredetileg festett sírkövek túlnyomórészt szembenéző teljes alakot vagy mellképet mutatnak. A nőket általában jellegzetes bennszülött viseletben és a régészeti ásatásokból is ismert kelta ékszerekkel (karperecekkel, nyakperecekkel, szárnyas fibulákkal) ábrázolják. A férfiak az előrehaladott romanizáció jeleként tógát és tunikát viselnek. A domborműves ábrázolások alatti feliratokon a bennszülöttek névanyaga mellett latin nevek is szerepelnek.

A felsoroltakon kívül még két — mitológiai jelenetet is ábrázoló — sírkő található a gyűjteményben, melyeket Scarbantia (Sopron) város egyik tisztviselője, illetve egy katonai parancsnok tiszteletére állítottak.

További két feliratos kőtábla a magyaróvári vár kapubejáratából került elő. Mindkettőt a XIV. Gemina legio katonái állították Mars, Jupiter, Minerva és a többi isten tiszteletére. A kövek magyaróvári előfordulása alapján a légió itteni tartózkodására lehet következtetni.

A gyűjteményben található római kori mérföldkő (mille passum) Nezsider vidékéről származik és a Kr. u. II. században állították.